Közvélemény-kutatás

(Közigazgatási (MA) és Európai és Nemzetközi Igazgatási (MA) nappali tagozat)

2010-2011/II



Oktató: Prazsák Gergő

Hely: III. em. 303/b

Idő: kedd, 16.30-18.00



A társadalmi tények olyan konstrukciók, melyeket a társadalom tagjai közösen hoznak létre. Ennek következtében a társadalmi világ megértése lehetetlen a közvélemény megismerése nélkül. A kurzus bevezetést nyújt azokba a kvantitatív társadalomkutatási módszerekbe, melyek lehetővé teszik a közvélemény minél jobb megismerését. Az elméleti kutatási módszerek elsajátítása gyakorlatorientáltan történik. A kvantitatív kutatásmódszertan elméleti bevezetőit gyakorlati alkalmazások követik. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a kvantitatív társadalomkutatási módszereket, konkrét policy készítés során ki tudják választani a megfelelő módszer(eke)t és akár önmaguk is el tudjanak indítani egy kutatást.



Követelmények

A hallgatók a félév közben egy vizsgatesztet töltenek ki. A félév közepére kutatási tervet készítenek, s a félév végére elvégzik a kutatási terv alapján készített minikutatást, melyet írásos beszámoló formájában nyújtanak be. Az érdemjegy a teszt, a kutatási terv és annak elvégzésének eredményeiből adódik.



Menetrend



Február 15. A társadalmi valóság konstrukciója

A bevezető óra ismeretelméleti megközelítésben helyezi el a társadalomkutatás megismerési folyamatát. A közvélemény.



Február 22. A kutatás folyamata

A társadalomtudományos megismerés módszerében messzemenően különbözik a hétköznapi megismeréstől. A társadalomtudományos kutatás folyamata jól azonosítható egységekre bontható, mely egységek felsorolásszintű, rövid bemutatása és a kutatási folyamat egészének áttekintése a második óra feladata.



Március 1. A társadalmi valóság megismerésének módszerei

A társadalmi valóság megismerésére nincs egyetlen, tökéletes módszer. A különböző módszerek részismeretekkel szolgálnak, illetve a társadalomkutatás során felmerülő különböző kérdések (hipotézisek) más és más módszerekkel vizsgálhatók. A harmadik órán ezeket a módszereket tekintjük át és csoportosítjuk.



Március 8. Konceptualizáció, megbízhatóság, érvényesség, operacionalizálás

A negyedik órán a kutatás folyamatához kapcsolódó négy legfontosabb fogalmat tekintjük át, melynek során különös tekintettel leszünk a gyakorlati „alkalmazásukra”.



Március 22. Társadalomstatisztika

Ezen az órán nem beavatkozó társadalomkutatási módszerekről lesz szó. A különböző magyar és nemzetközi adatgyűjtő szervezetek felbecsülhetetlen mennyiségű adatot tesznek közzé az interneten, melynek feldolgozása nagymértékben hozzájárulhat a társadalmi valóság megismeréséhez és megértéséhez.



Március 29. A kísérletezés

A kísérletezéssel, mint kutatási módszerrel áttérünk az akciókutatás módszereihez. A szociálpszichológiai kísérletekről, valamint egy történelmi kísérlet bemutatásáról esz szó.



Április 5. Kérdőíves vizsgálat

A nagymintás vizsgálatok leggyakrabban alkalmazott módszere a kérdőíves vizsgálat. Az órán a kérdőíves vizsgálatok alkalmazhatóságát tekintjük át.  



Április 12. A kérdezés módjai: kérdőívkészítés

A kérdőívkészítés nem egyszerűen abból áll, hogy kérdéseinket leírjuk egy üres lapra. Az órán a kérdőívkészítés során alkalmazott eljárásokat tekintjük át.



Április 19. A minta, a súly, leíróstatisztikák

A survey vizsgálatok készítése során alapvető, hogy ismerjük azokat a matematikai-statisztikai megfontolásokat, melyek lehetővé teszik, hogy viszonylag kevés ember megkérdezésével lehetővé váljon a társadalmi valóság megismerése.



Május 3. Másodelemezés

Számos hazai és nemzetközi survey vizsgálat adatai férhetők hozzá az interneten. Az órán áttekintjük a rendelkezésre álló adatbázisokat, melyek másodelemzésre adnak lehetőséget.



Május 10. Hipotézisvizsgálat

A társadalomkutatás során a kutató hipotéziseket fogalmaz meg. A kutatás voltaképpen a hipotézisek vizsgálatát jelenti. Az utolsó előtti órán a hipotézisek megfogalmazásával kapcsolatos kérdéseket tekintjük át.



+ elmaradt óra pótlása: Az utolsó órán egy konkrét kutatás bemutatásán keresztül tekintjük át a félév során tárgyalt társadalomkutatási módszereket.



Kötelező irodalom:

Babbie, E. 1996. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata ford. Kende, G., Szaitsz, M. Budapest: Balassi

Bourdieu, P. A közvélemény nem létezik. http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-8.htm  

Rudas, T. 2006. Közvélemény-kutatás. Budapest: Corvina



Ajánlott irodalom:

Angelusz, R. 1983. Kommunikáló társadalom. Budapest: Gondolat

Angelusz, R. 2000. A láthatóság görbe tükrei. Budapest: Új Mandátum

Berger, P., Luckmann, T. 1998. A valóság társadalmi felépítése. Budapest: Jószöveg

Csepeli, Gy. – Prazsák, G. 2010. Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg

Freedman, D. Pisani, R. Purves R. 2005. Statisztika. Budapest: Typotext

Sajtos, L. Mitev, A. 2007. SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea