Közvélemény-kutatás

(Közigazgatási (MA) és Európai és Nemzetközi Igazgatási (MA) levelező tagozat)

2010-2011/II



Oktató: Prazsák Gergő

Hely:

III.em. 301. (február 18.)

fsz.I. előadó (április 15.)



Idő: péntek 9.50-12.10



A társadalmi tények olyan konstrukciók, melyeket a társadalom tagjai közösen hoznak létre. Ennek következtében a társadalmi világ megértése lehetetlen a közvélemény megismerése nélkül. A kurzus bevezetést nyújt azokba a kvantitatív társadalomkutatási módszerekbe, melyek lehetővé teszik a közvélemény minél jobb megismerését. Az elméleti kutatási módszerek elsajátítása gyakorlatorientáltan történik. A kvantitatív kutatásmódszertan elméleti bevezetőit gyakorlati alkalmazások követik. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a kvantitatív társadalomkutatási módszereket, konkrét policy készítés során ki tudják választani a megfelelő módszer(eke)t és akár önmaguk is el tudjanak indítani egy kutatást.



Követelmények

A hallgatók a félév végén vizsgatesztet töltenek ki, továbbá a félév végére kutatási tervet készítenek – egy előzetesen egyeztetett témában. Az érdemjegy a teszt, valamint a kutatási terv eredményeiből adódik.



Menetrend



Február 18.

A közvélemény-kutatás alapja: a közvélemény.

A társadalomtudományos megismerés módszerében messzemenően különbözik a hétköznapi megismeréstől. A társadalomtudományos kutatás folyamata jól azonosítható egységekre bontható. Ezeket az egységeket tekintjük át. A kutatás terve és folyamata.

A társadalmi valóság megismerésére nincs egyetlen, tökéletes módszer. A különböző módszerek részismeretekkel szolgálnak, illetve a társadalomkutatás során felmerülő különböző kérdések (hipotézisek) más és más módszerekkel vizsgálhatók. Röviden áttekintjük a leggyakrabban használt módszereket annak érdekében, hogy legyen miből válogatni a felmerülő kutatási kérdés ellenőrzése során. A közvélemény-kutatás helye a társadalomkutatás egyéb módszerei között.

Házi feladat: survey módszerrel vizsgálható kutatási kérdés összeállítása.

Április 15.

Társadalomstatisztika és a survey vizsgálatok nem lehetnek függetlenek egymástól. Az órán áttekintjük a survey vizsgálatok legfontosabb módszertani elemeit a hipotézistől, a mintavételen át, a kérdőívkészítésen és kérdőívfelvételen keresztül a kutatási jelentés készítéséig. Egy konkrét példán keresztül megismerkedünk a történelmi kísérlettel. A kurzus végén gyakorlati példa segítségével tekintjük át a policy készítést és a hatásvizsgálatot.



Kötelező irodalom:

Babbie, E. 1996. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata ford. Kende, G., Szaitsz, M. Budapest: Balassi

Bourdieu, P. A közvélemény nem létezik. http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-8.htm  

Rudas, T. 2006. Közvélemény-kutatás. Budapest: Corvina



Ajánlott irodalom:

Angelusz, R. 1983. Kommunikáló társadalom. Budapest: Gondolat

Angelusz, R. 2000. A láthatóság görbe tükrei. Budapest: Új Mandátum

Berger, P., Luckmann, T. 1998. A valóság társadalmi felépítése. Budapest: Jószöveg

Csepeli, Gy. – Prazsák, G. 2010. Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg

Freedman, D. Pisani, R. Purves R. 2005. Statisztika. Budapest: Typotext

Sajtos, L. Mitev, A. 2007. SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea