2018/2019 tanév II. félév.

ELTE TáTK, Szociológia MA

Marginális élethelyzetek szociálpszichológiája

(SZOCMA-DIFF.3.0:6), 2018-2019/2

Oktató: Prazsák Gergő (prazsak@gmail.com)

Tanársegéd: Decmann Bertalan (d.berci@gmail.com)

hely: Északi tömb, -1.62



A kurzus célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók felismerjék és bepillantást nyerjenek a marginális élethelyzetek szociálpszichológiai jellemzőibe. Marginális, elnyomott társadalmi csoportok mikro szintű lélektani vizsgálatán keresztül jutunk el nagyobb társadalmi problémák értelmezéséhez. Az elnyomás, a kirekesztés, a dehumanizáció, a trauma nem csupán fogalmak, hanem kifejezetten közös jellemzői is azoknak az élethelyzeteknek, amelyek egy-egy csoport marginalizációjával függnek össze. A kurzus során tárgyaljuk az előbbi fogalmak inverzeit is, a toleranciát, az emancipációt, az integrációt, a gyógyulást. Külön csemege a kisebbségi és a marginális élethelyzetek közötti nem szükségszerű, ám esetenként mégis megjelenő kapcsolat elemzése. Olyan intervenciós technikáról is szó lesz, amely közösségi beavatkozás mentén kísérel meg proszociális folyamatokat elindítani a traumatizált közösségekben.

Módszer

A kurzus során óráról órára a témához tartozó irodalmakat beszéljük meg. A kurzus célja az irodalmak feldolgozásán túl, azok gyakorlati alkalmazása. Ezért a házi feladatok és a kurzus teljesítése során ezekre külön figyelmet fordítunk.

Követelmények

Aktív órai jelenlét. A megadott irodalmak feldolgozása. Minden hallgató kiselőadással felkészül egy-egy témából, amelyet vitaindítóként bemutat az adott óra elején. A kurzus záródolgozataként egy valamilyen szempontból marginális élethelyzetben lévő emberrel interjú készítése és annak elemzése.

 

Menetrend

02.12 Marginalitás, marginális élethelyzet

 

02.19 Kategorizáció, csoportnormák, előítéletek kialakulása

Allport, G. W. (1977). A részrehajló gondolkodás. In Az előítélet. Budapest: Gondolat. pp. 29-137

Sherif, M. Normaképződés csoport-szituációban. In Hunyady, Gy. (szerk.) Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat. 1973. pp. 233-250

 

02.26. A dehumanizáció

Allport, G.,W.  (1977). Csoportok közötti különbségek. In Az előítélet. Budapest: Gondolat. pp. 141-245

Haslam, N. (2006). Dehumanization: An Integrative Review. In Personality and Social Psychology Review. Vol. 10., No. 3. pp. 252-264



03.05. Prostitúciókutatások (Bódis Enikő)

Bódis, E. 2013. Bűn és kánon a prostitúció példáján keresztül. In Bacsák, D., Krámer, L., Szabó, M. (szerk.) Kulcskérdések a társadalomtudományban. pp. 231-238.

http://prazsak.hu/publikaciok/kulcskerdesek_EBook.pdf

Bódis, E. 2011. A nacionalizmus és a szexualitás összefüggései. In Prazsák, G. (szerk.) Nemzetek Európában. Budapest: ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola. pp. 77-94 http://interdiszciplinaris.elte.hu/nemzetek_europaban/#/78/



03.12. Értékek és kultúra

Váriné, Sz. I. 1987. Az ember, a világ és az értékek világa. Budapest: Gondolat. 9-205 oldal
Schwartz, S. H. 2003. Univerzáliák az értékek tartalmában és struktúrájában. Elméleti előrelépések és empirikus próbák húsz országban. In Váriné, Sz. I. (szerk.) Értékek az életben és a retorikában. Budapest: Akadémiai
Schwartz, S. H. 2003. Vannak-e egyetemes aspektusai az emberi értékek tartalmának és szerkezetének? In Nguyen, L. L. A., Fülöp, M. (vál., szerk.) Kultúra és pszichológia. Budapest: Osiris. pp. 97-119

03.19. Marginális csoportok értékrendszerei (hajléktalanság, szerhasználat)
Albert, F., Dávid, B. 2001. Ha elszakad a háló... A hajlékatalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Budapest: Új Mandátum
Prazsák, G. (2014). Marginális csoportok értékrendszerei. In Kultúra és közösség. Vol. 5. No. 4. pp. 117-133.
Prazsák, G. 2014. A társadalmi kontroll határairól. In Fundamentum Vol. XVIII. No. 3. pp. 63-70.

03.26. Szociális dominancia orientáció elmélete

Sidanius, J., Pratto, F. (2005). A társadalmi dominancia. I. rész. pp. 41-120

 

04.02. Szociális dominancia orientáció vizsgálata

Prazsák, G. (2014). Marginális csoportok értékrendszerei. In Kultúra és közösség. Vol. 5. No. 4. pp. 117-133.
Csepeli, Gy., Murányi, I., Prazsák, G. A szociális dominancia gondolata., valamint a Nemzeti radikalizmus fenomenológiája. In
Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon. pp. 46-60 és pp. 146-202.



04.09. Feltárás és a terápia módszerei

Herman, J. (2003). Első rész: traumás zavarok. In Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. pp. 19-160.

Allport, G.,W. (1977). A csoportok közötti feszültség enyhítése. In Az előítélet. Budapest: Gondolat. pp. 625-706



04.16.



04.30 Kisebbségi helyzet és marginalitás I. (határon túli magyarok, Erdély) – Veres Valér

Veres, V. (2014). Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek Magyarországon és az erdélyi magyarság körében, Szociológiai Szemle, 24 (2) , pp.4 – 46

Veres V. (2012). Az erdélyi magyarok nemzeti kisebbségi identitásának alakulása a Kárpát Panel tükrében. In: Veres Valér - Papp Z. Attila (Szerk): Szociológiai mintázatok. Erdélyi magyarok a Kárpát Panel vizsgálatai alapján, NKI-ISPMN, Kolozsvár, 2012,15-77

Papp Z. Attila (2012). Az etnocentrizmus szerkezete kisebbségben – a fókuszcsoportos beszélgetések alapján. In:Veres Valér - Papp Z. Attila (Szerk): Szociológiai mintázatok, 79-115



04.30 Kisebbségi helyzet és marginalitás II: romák – Veres Valér

Veres V.- Rat Cr.- Tobias A., 2017, A községszintű depriváció vizsgálata három erdélyi megyében, figyelemmel a roma kisebbség hátrányos helyzetére. Erdélyi Társadalom 15 (1) 11-42 pp.  (www.erdelyitarsadalom.ro)

Ladányi J. és Virág, T. (2009). A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdaság átmeneti időszakában. Kritika, Julius-Augusztus, http://www.kritikaonline.hu/kritika_09julius-aug_ladanyi.html. (5.08.2017).

Ladányi, J., Csanádi, G., Csepeli, G., Szelényi, I., Nemeskéry, A. (2010). Társadalom és térszerkezeti átlalakulások. Válogatott tanulmányok. Budapest, TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043.



05.07. A feltárás és a terápia gyakorlata

Theater of wittnes (http://www.theaterofwitness.org/ ), Not in our Town (https://www.niot.org/ )

Bereczky Tamás: Ne csak mondd, mutasd is! In Prazsák, G. szerk. Nemzeti szempont. Budapest: Apeiron. http://interdiszciplinaris.elte.hu/nemzeti_szempont/#/170/zoomed



05.14. Tolerancia körök

Csepeli, Gy. (2019). Acting together. Means of creating transformation of Social Conflict. In: Köver, Á., Franger, G. (ed.) University and Society: Interdependence and Exchange. Elgar Press. pp. 110-126.

Prazsak, G. (2018). European Circle of Tolerance. ebook https://read.amazon.com/kp/embed?asin=B07HZ1Q9LS&preview=newtab&linkCode=kpe&ref_=cm_sw_r_kb_dp_k2XvCb7K94FJ4