Szociálpszichológiai kísérletek

(SZ661:14)

 

Hely: Déli tömb, 0-820, Hunfalvy János terem

Időpont: csütörtök, 12.00-13.30

Kurzusvezető: Prazsák Gergő (prazsak@gmail.com)

Tanársegéd: Turányi Tatjána (turanyitatjana@gmail.com)

Tematika: www.prazsak.hu/kurzusok/2014_2015_2_sz661_14.html

 

A tantárgy célja

A félév során a hallgatók megismerkednek a társadalmi jelenségek körében történő kísérletezés episztemológiai és gyakorlati problémáival. Maguk is részt vesznek szociálpszichológiai kísérletekben, eredeti tudományos közlemények alapján elemeznek klasszikus szociálpszichológiai kísérleteket, megtekintenek szociálpszichológiai kísérletekre vonatkozó filmes dokumentációkat.

 

Követelmények

Rendszeres óralátogatás. Aktív részvétel. A félév végén vizsga.

Menetrend

1. Kepes, A. Apropó – Ember (film, 60 perc) https://www.youtube.com/watch?v=F0lAGNDxr2s#t=14

Feladat: A filmben látható kísérletek közül melyik volt a legérdekesebb, melyik tetszett a leginkább, s miért?

Csepeli, Gy. 1997 Szerep. In: Szociálpszichológia. Budapest: Osiris. pp. 189-203.

Mead, G.H. 1973. Az én. In A pszichikum, az én és a társadalom. Budapest: Gondolat. pp. 173-286

2. A kísérleti módszer (február 19)

Arisztotelész és Galilei. A kísérlet mint megismerés. Behatolás a valóságba. A modernitás és a kísérlet. Individualizáció, szekularizáció, racionalizáció. A világ varázstalanítása. Az eszközracionalitás diadala. Hipotézis alkotás. Független és függő változók. Mérés. Kontollcsoport. Lehetséges-e társadalmi jelenségeket kísérleti úton vizsgálni? Történelmi kísérlet. Terepkísérlet. Laboratóriumi kísérlet.

Lewin, K. Az arisztotelészi és galileánus gondolkodásmód összecsapás a mai pszichológiában. In Lewin, K. 1972. A megzőelmélet a társdalomtudományban. Budapest: Gondolat. 41-90

3. Szociálpszichológiai kísérletezés és társadalom (február 26)

Az első szociálpszichológiai kísérlet (Triplett). A szociális facilitáció kísérleti vizsgálata. Taylor mechanikus és Mayo szociális paradigmája.

A szociálpszichológiai kísérletek és a kultúra.

Csepeli, Gy. Kísérletezés a szociálpszichológiában. In Csepeli , Gy. (szerk.) 1981. A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat. 5-29.

Triplett, N. 1898. Mozgást előidéző tényezők az iram megszabásában és a versenyben. In Csepeli , Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat. 1981. 36-51.

4. A csoport befolyása az asszociációra és a gondolkodásra (március 5)

A huszadik század elején végzett kísérletek a “csoportként” elgondolt társas környezet kísérletileg létrehozott változóinak függvényében vizsgálták az érzelmeket és a gondolkodást, kimutatván a facilitáló és gátló hatásokat.

Allport, F.H.(1920) A csoport befolyása az asszociációra és a gondolkodásra. In Csepeli , Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama.  Budapest: Gondolat. 1981. 52-65

5. A szociális normaképződés kísérleti vizsgálata (március 12)

A társas norma kialakulásának mechanizmusát tárja fel M. Sherif kísérlete, jól bemutatva az individuális és a kollektív mozzanatok elválaszthatatlan egységét.

Sherif, M. Normaképződés csoport-szituációban. In Hunyady, Gy. (szerk.) Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat. 1973. 233-250

6. Szociálfenomenológiai kísérletezés (március 19)

A szociálpszichológia fenomenológiai fordulata előtérbe helyezte a kognitív minták vizsgálatát. Ennek a fordulatnak a klasszikusa a Heider-Simmel kísérlet, melyet az órán is elvégzünk.

Heider, F., Simmel, M. A viselkedés észlelésének kísérleti vizsgálata.

In Csepeli, Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat. 178-195.

7. Részvétel a Traumák és Tabuk, Kulcskérdések a Társadalomkutatásban Konferencián (március 26)

Április 2: szünet

8. Kurt Lewin vezetési stílus kísérlete (április 9)

Kurt Lewin kísérletében a tekintélyelvű, demokratikus és laissez faire vezetési stílus hatásait vizsgálta a csoportlét két fő dimenziójára, a produktivitásra és a szolidaritásra. Vas Judit filmje magyar környezetben, óvodások körében mutatja be a kísérleti design-t, melyet Mérei Ferenc alakított ki.

Film: Vas Judit: Módszerek (20 perc)

White, R., Lippitt, R., 1939. A vezető viselkedése és a tagság reakciója háromféle „társadalmi klímában”. In Pataki, F. (szerk.) Csoportlélektan. Budapest: Gondolat. 1969. 315-345.

9. A konformitás kísérleti vizsgálatai (április 16)

A konformitás az egyik legalapvetőbb társas lélektani mechanizmus, melynek kialakulását kis csoport kontextusban S. Asch vizsgálta elsőként kísérletileg. A kísérletet a világ számos országában megismételték, mindig más konformitás-rátát tapasztalva. Az órán bemutatjuk a kísérletet.

Irodalom

Asch, S.E. A csoportnyomás hatása az ítéletek módosulására és eltorzulására. In Pataki, F. (szerk.) Csoportlélektan. Budapest: Gondolat. 1980. 210-222

Csepeli, Gy. 1999. Konformitás és machiavellizmus. In Jel-Kép. 3.

http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/csepeli/csepeli.htm

10. Kognitív disszonancia redukciója (április 23)

A nyugati individualizációs fejlődés eredményeként az ember életvilágba való beágyazottságának alapja az énérzet, mely az életvilágban működó kognitív szerkezeteket akkor képes egyensúlyban tartani, ha immunis a disszonanciákkal szemben. A kognitív disszonancia redukciójának vizsgálatára számos kísérlet született. Ezen az órán Festinger és Carlsmith klasszikus kísérletét mutatjuk be.

Festinger, L., Carlsmith, J.M. 1959. A kikényszerített engedelmeskedés kognitív következményei. In Csepeli , Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat. 1981. 342-355.

11. Romeó és Julia kísérlet (április 30)

Az interperszonális vonzás a romantikus séma szerint megismerhetetlen és kiszámíthatatlan. Walster és munkatársainak kísérlete e titok nyomába ered.

Walster, E., Aronson, V., D., Abrahams, D., Rottman, L. 1963. A szépség fontossága a kapcsolatban. In Csepeli , Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat. 1981. 1981. 515-525

Házi feladat: a következő megtekintése: https://www.youtube.com/watch?v=L_LKzEqlPto

12. Csepeli György előadása: A szociálpszichológiai kísérletezés etikai problémái  (május 7)

Zimbardo börtönkísérlete. Milgram engedlemeskedés kísérlete.

Zimbardo, P. 2012. A Lucifer hatás. Budapest: Abovo

13. Kisebbség-percepció (május 14)

Hamilton és Gifford kísérlete új paradigmát nyitott a kisebbségekre vonatkozó sztereotípiák kutatásában, kimutatva, hogy információ feldolgozási hibák vezetnek a negative kisebbség-reprezentációra az illuzorikus korreláció kialakulása révén. Az eredeti kísérlet szöveges narratívákkal operacionalizálta a független változót. Bemutatjuk az áltatunk létrehozott, kepi narrativákkal operacionalizált független változó hatásait, s összehasonlítjuk az eredeti kísérlet eredményeivel.

Hamilton, D.L. Gifford, R.K. 1976. Illuzórikus korreláció a személyközi észlelésben: a sztereotíp ítéletek kognitív alapjai.  In Hunyady et. al (szerk.) A csoportok percepciója. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. Budapest: Gondolat. 73-88