A Legyek Ura

A totális intézmények köré szerveződő, filmes reprezentációkat vizsgáló kurzuson, ma William Golding regényéből készült, Peter Brook A Legyek Ura című alkotását néztük meg. Se a regény, se a film kapcsán nem gondolható, hogy a totális intézmény ne lenne emberi. Persze gondolhatjuk, hogy a történet a második világháború után, annak feldolgozásaként valamiféle allegória, ugyanakkor nem kell nagyon megerőltetni magunkat ahhoz, hogy a gyerekekkel eljátszatott allegóriára tágabb perspektívából tekintsünk. Emberi a totális rendszerek létrehozása, ugyanis a történet tanulsága szerint már a legkisebbekben is fellelhető az erre való igény. Ezzel együtt ennek ellenkezője is. A közvetlen értelmezés azonban nem biztos, hogy ajánlott, hiszen mégiscsak kérdéses, hogy lehet-e a gyermeki lélek annyira kegyetlen, mint ahogy azt a történet bemutatja. Tágabb értelemben véve viszont a film szerint az emberben (mint élőlényben) számos olyan ellentmondás van, amely a határhelyzetbe kerülő modern emberből sem tűnt el. A regény, s a film kitűnően villantja fel azokat az ellentmondásokat, melyek a káosz és a rend, a semmi és a valami, az egyén és a csoport, az ingroup és az outgroup, az együttműködés és az ellenségeskedés, a szeretet és a viszály, a hiedelem és a tény, a dionüszoszi és az apollóni, a nappal és az éjszaka, a régi és az új, az ösztön és a kultúra, a lényegakarat és a választóakarat, az egyenlőség és a szabadság, a demokratikus és a tekintélyelvű között feszülnek. A totális rendszerek mindenre egyértelmű választ adnak, hiszen ódzkodnak a káosztól. A film szerint ez a káosz azonban éppen annyira emberi, mint a rend iránti igény. Mindez talán az ember meghatározatlanságából adódik?

A Legyek Ura bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Ditzendy Orsolya hozzászólása:

    1. Mitől válik legitimmé a vezető/vezér, meddig, hogyan tudja megtartani a hatalmát?
    2. Melyik – weberi értelemben vett – uralmi formát testesítette meg Ralph és Jack?

  2. lengyel lea hozzászólása:

    1, A konformitás – a Jack-hez való alkalmazkodásra gondolok főleg – miért írja felül az egyéni normákat? Egy felnőtt is “behódolt” volna?
    2, Aki nem hódol be a totális intézménynek, szükségszerűen egyedül marad, s végül nem éli túl, vagy lesznek olyanok, akik szintén elmenekülnek a fennálló rendből? S ha igen, akkor az így alakult csoport újabb totális intézménnyé válik egy újabb vezérrel?

  3. Kantor Ildiko hozzászólása:

    1. Milyen szimbólumokat használnak (használ a két csoport) a hatalom legitimálására?

  4. Kantor Ildiko hozzászólása:

    2. Milyen rituálék, szokások köthetők ezekhez a szimbólumokhoz?

  5. kandiko viktoria hozzászólása:

    adott közösségben, adott körülmények és viszonyok között;
    1. meddig őrizhető meg a demokrácia? mikor, hogyan és miért esik szét a demokratikus rend? elkerülhetetlen a totális uralom létrejötte?
    2. önfegyelem és önkontroll gyakorlása mellett meddig tarthatók fent a civilizált viszonyok, mikor van az a pont, amikor az ösztön felülkerekedik a kultúrán? szükségképpen bekövetkezik-e a közösség archaizálódása, visszafejlődése?

  6. Szegedi Márton hozzászólása:

    1. az egyetemes kultúratörténetben kit/mit jelöl a “legyek ura” kifejezés?
    2. milyen hagyománya van a filmművészetben a szigetnek, mint metaforának? ez a metafora együtt változott a filmnyelvvel?
    3. mennyire alkalmazható a fiúk önszerveződésére Howard Becker devianciaelmélete, a labeling folyamata?

  7. Havrancsik Daniel hozzászólása:

    1. Milyen jelentősége van annak, hogy a “vadászok” már ismerték egymást, mielőtt a baleset történt?

    2. Túl korán jön meg a felnőtt! Az igazán érdekes a második generáció lett volna (persze ehhez kellettek volna kislányok is). Milyen kép élne a második generáció tagjaiban, ideológiájában az “államalapítók” generációjáról, főleg Ralphról, Röfiről?

  8. Ravasz Abel hozzászólása:

    (1) Optimálisabb kimenetelhez vezetett-e volna az, ha Ralph a vezető kezdeti kiválasztásakor átadja a terepet Jack-nek? Vajon a rá ruházott felelősség lassította volna-e, vagy akár megakadályozta volna-e Jack viselkedési normáinak átalakulását?

    (2) Miért fogadta el a kezdetekben (csaknem) mindenki Ralph a kagyló általi legitimitását? Volt-e ebben szerepe Ralph “kivételes” személyiségének, vagy a kagyló megtalálása bárkit képes lett volna hatalmi központtá transzformálni?

  9. Deak Katalin hozzászólása:

    1. Pusztán a felnőtt irányítás hiánya vezet el a film végén kialakult állapothoz, vagy az ösztönös emberi viselkedés diktálja ezt és akár felnőttek is lehetnének a főszereplők?
    2. Van-e kapcsolat a filmben megismert történések, viselkedésformák, és a történelmi események között?

  10. Illes Judit hozzászólása:

    1. Vajon szükséges-e egy közösség összetartásához a közös ellenségkép?
    2. Törvényszerű-e, hogy ha már egyszer egy határt átlépünk (jelen esetben embert ölünk), akkor azt a későbbiekben is megtesszük?

  11. Kerekes Andrea H. hozzászólása:

    Láthatóan hatalmas civilizáció kritikát mutat be. Szembeállítja a hagyományokon alapuló közösséget a konvenció és tulnyomórészt célracionális társadalommal.
    1. Csak az otthoni szocializációs folyamatnak köszönhető az, hogy Jacken eluralkodott a választóakarat, míg Ralph a lényegakaratát követte?
    2. Minden nagyobb süllyedés után már csak felfelé lehet menni. Ez még nem egy végállapot volt, csak a civilizáció kezdete. Vajon ha a tengerész később érkezett volna, akkor a srácok végijárták volna a “kultúra-ösvényeit”, megalapítva ezzel a saját közösség és társadalmukat?

  12. csano szabina hozzászólása:

    1. A kagyló szakrális funkciója saját belső tulajdonságaiból következik (hogy van hangja), vagy bármely tárgyat meg lehetett volna jelölni ilyenként?

    2. Ha Simon sikeresen eljut Jack törzséhez az információval, hogy a “szörny” csak egy halott ejtőernyős, milyen változásokat indított volna ez be a törzsben? Mi történt volna Jack-kel az őt éltető veszély elmúltával?

  13. mateiukata hozzászólása:

    Hogyan alakul a gyerekek magatartása, viselkedése és minek köszönhető ez?
    Minden emberben, legyen az felnőtt, akár gyermek, ott rejlik a puszta barbárság, a kegyetlenségre való hajlam?
    Mi kell ahhoz, hogy az otthonról hozott „szabályokat” elveszítsék, azok ellen forduljanak?

  14. Csizovszki David hozzászólása:

    1. Vajon mi lett volna Jack sorsa, ha a Ralph által vezetett „demokrácia” marad hatalmon? Ő is válhatott volna kirekesztetté, vagy a személyiségéből adódóan ez lehetetlen lett volna?

    2. Vajon Röfi sorsa eleve el volt rendelve azáltal, hogy ő volt a kövér és szemüveges vagyis valamennyire kilógott a sorból? Vagy ha ő is csatlakozik a Jack féle csoporthoz akkor nem lett volna semmi baja?

  15. wunderliagota hozzászólása:

    1. A film alapját képző regény 1954-ben jelent meg először. Milyen párhuzam vonható a fiúk története és a korszak történelmi eseményei között?
    2. Ki és hogyan képviseli a történetben a demokratikus rendet, illetve ennek ellenpólusát, az agresszív ösztönöket?

  16. radoeszter hozzászólása:

    Vajon a demokrácia hosszútávon valóban fenntarthatatlan, elkerülhetetlen lenne a totális rendszer kialakulása? Hol a határ?
    Mi a különbség vezér és főnök között, hogyan jelenik ez meg a filmben, melyik a jobb, milyen motívumok utalnak a két fogalom jelentése közti eltérésekre?

Vélemény, hozzászólás?