Darjeeling 2010.08.17.

Ma en kezdem a bejegyzest:

Az elmult napokban nem igazan volt lehetosegunk blogot irni. Egyreszt azert, mert a Chitwan safarin nem volt sem lehetosegunk, sem eronk blogot irni, masreszt meg azert, mert lefoglaltak az elet itteni vezetesevel kapcsolatos teendok. Most meg majdnem egy hetet kellene osszefoglalni, ami nem biztos, hogy lehetseges.

Amikor pokharai szallasunkon befizettuk a teljes ellatasra jogosito safarit, nem gondoltuk volna, hogy barmifele problema adodhat. Mindent annyira egyertelmuen elokeszitettek, hogy gyakorlatilag akadekoskodasnak tunt minden, mit az ut szervezesevel kapcsolatban meg akartunk tudni, ezert nem is foglalkoztunk vele. Reggel 7.30-kor indult a busz, s a szallasadonk (Krishna) azt mondta, hogy 7.00-ra legyunk a recepcional. Az oram szerint ott is voltunk. Azonban kesobb, a buszon kiderult, hogy Nepalban 15 percel kesobbi idzona van. Igy elkestunk. Krishna kollegaja vitt ki a buszhoz, aki alaposan utanakerdezgetett, hogy melyik busszal kell mennunk. Nem is gondoltam ra, hogy resen kell lennem. Pedig nem artott volna, ugyanis egy masik buszra tettek fel. Eloszor azt hittuk, hogy azert, mert veletlenul rossz buszra tettek, aztan meg azt, hogy az idozona miatti keses az oka a rossz busznak. Aztan kiderult, hogy tul sok jegyet adtak el, igy egy masik busszal kellett mennunk, aztan kesobb atraktak az eredetire az ott utazok teljes elkeseredettseget okozva.

Ahogy megkerkeztunk rogton elkezdett szakadni az eso, de viszonylag jol megoldottak, hogy ne azzunk el. A szallas pazar volt (es nem csak a Nepali korulmenyek kozepette). A naplementet a folyo partjan nezhettuk meg (jol kitalalt idozetes es program es semmi nem kell hozza a termeszeten kivul). Este a helyi tahru emberek tancmusorral szorakoztattak, en is bealltam. Kicsit turista szagu volt, de ott ilyen az elet. Annak eleg kicsi a valoszinusege, hogy az ember elmegy egy torzshoz 3 napra, ahol csak ugy spontan tanccal szorakoztatjak az erdeklodot. Igy hat belenyugodtam, hogy akkor ez most a tahru torzs nepszokasa (marmint a tanc). Masnap reggel kenuval vittek a folyon. Elotte eligazitast kaptunk, hogy a krodilokkal nem jo furdeni (nezegetni azonban lehet oket, mert boven van beloluk), a dzsungel kiralya a vadelefant, es ha talalkozunk egy rinocerosszal, akkor legfeljebb szerencsenk lehet, hogy tuleljuk. A folyon remek volt kenuzni. Amikor kiszalltunk eloszor egy fuves mezore vittek (arrafele a fu nem egeszen olyan, mint nalunk: 2-3 m magasra is megno, meg az elefantokat is el tudja takarni). Aztan kovetkezett a dzsungelseta. Viszonylag hamar nyomot fogtunk (egy rinoceroszt kerestunk az erdoben). Sokat keresgeltuk, de egyszercsak elokerult. Harman voltak, mindegyik egy nagyobb pocsolyaban dagonyaszott. Kozel menni nem lehetett, de messzirol lehetett volna fenykepezni, amihez jo gep kellett volna (kb. 100 m-rol).

Delutan is megcsodalhattunk egy rinot, akkor viszont elefanthatrol. Mintegy 3 orat elefantoltunk az erdoben: nagyon faraszto.

Este beszeltunk a Rainbow safari vezetojevel, aki jegyet foglalt nekunk masnapra a Kakarbitaba meno buszra es megengedte, hogy amig nem indul a busz addig a szallason maradjunk. Ez igazan rendes volt tole, mert a szallas valoban jo helyen volt: rengeteg palmafa, tiszta ”jardak”, hideg viz, finom etelek, stb.

Masnap viszont annal kemenyebb volt a buszut. Ilyet meg nem eltem. Egy akkora helyre kellett volna beulnom, ahova a labfejem sem fert be. A teton is utaztak az ejszakai buszon. Hideg volt es szakadt az eso. Annak viszont orultem, hogy a csomagjainkat a busz belsejebe raktak es nem a tetore, mert legalabb nem azik el. Amikor hajnalban megerkeztunk a Nepali – Indiai hatarhoz, es kivettuk a csomagjainkat, csupa viz volt minden, es rettento saros. Ott ultunk a hataron, neztuk a gyakorlatilag szemette zullesztett csomagjainkat, az buszut miatt gyakorlatilag mozditani sem tudtuk magunkat. Egy szo sem jott ki a szankon: csak neztunk magunk ele, neztuk egymast es mind a ketten tokeletesen ugyanarra gondoltunk: van, amit nem moshat el a viz, van ami nem torhet ossze, s az a valami mindennel fontosabb. A buddhistak szerint ez az elet egyik celja.

Azt hiszem a busz ut reven mindkettonknek sikerult sokmindent elegendnie, s mindketten egyre biztosabbak lettunk abban, hogy van, akit nem tudunk elengedni.

Indiban ismet a kulonbozo ”utazasi irodak” karmai koze keveredtunk, de nem hagytuk magunkat. Siliguribol dzsippel Darjeelingbe mentunk. Egyre hidegebb lett, egyre faradtabbak voltunk, en meg is faztam es be is lazasodtam, ami most mar nagyjabol elmult (koszonhetoen a mezes fekete teanak).

Egy ejszakat Darjeelingben maradtunk, majd masnap megprobaltunk bejutni Sikkimbe, de nem sikerult, igy vissza kellett mennunk Siliguriba. Gondoltuk, hogy majd ma megint megprobaljuk. Amikor reggel el akartunk jonni Sikkimbe, majd Darjeelingbe, akkor derult ki, hogy sztrajk van. Ez azert problema, mert ujabban a dzipeket az allam uzemelteti, es ha sztrajk van, akkor nem mennek. Viszont Siligurinal remesebb hely keves lehet Indiban, ezert onnan mielobb el akartunk jonni. Sokat setalgattunk a dzsip allomas korul, aztan egyszercsak talaltunk egy embert, aki 1000 Rs-ert elhozott minket Darjeelingbe.

Igy legalabb jobban meg tudjuk nezni Darjeelinget, ki tudjuk mosatni a holmiainkat. 19.-re, pedig mar megvannak a vonatjegyeink Delhibe. (31 ora vonatozas). Jo lenne hazaindulas elott meg elmenni a masik indiai szent varosba: Haridwarba. Ez azonban csak busszal lesz lehetseges, mert a vonatjegyek mar elfogytak. Talan sikerul es akkor talan ismet felulemelkedhetunk az elet technikai vezetesen es tekintetunket a kultura fele fordithatjuk.

P. Judit bejegyzese

Darjeelingben vagyunk par napja. Nem igy terveztuk, de igy adodott. Indiai viszonylatban egesz europaias hely, lehet pl. peksutemenyt kapni, es van amolyan cukraszdafeleseg is. Sajnos a varos gyakorlatilag felhobe van burkolozva. 2000 m folott vagyunk.

Chitwan valoban egy feludules volt, es ugy dontottunk betudjuk a tervezett Andaman szigeteki kiruccanasnak. Ott ugyanis egyfolytaban esik, igy nem erdemes odarepulnunk.

Uj kedvenc etelem: a momo. Ez egy tibeti, kifli alaku tesztafeleseg, hagymas kaposztas toltelekkel.

Vélemény, hozzászólás?