Hozzászólások:

Danny Boyle: Trainspotting (1996): hozzászólás (tothfloraemese)

tothfloraemese — Thu, 17 May 2012 10:13:23 +0000

Bár furcsa párhuzam, engem a film bizonyos szempontból a Lilya 4-ever-re emlékeztet. A prostitúció és a drog témája is mintha kényszerítene bizonyos sztereotip képek használatára. A drog témája egyenlő a leszokás (és a sikertelen/sikeres próbálkozások) témájával. Érdekes lehetne egy egészen más szemszögből, az ágencia McAdams-i tipológiájával vizsgálni a drogfüggőséget és kilépni a filmben is bemutatott tehetetlen drogfüggő, a sodródás képeiből. Ugyanakkor az ágens tudatos cselekvőként megjelenített drogos máris felvethetné a másik klasszikussá vált kérdést, a túl pozitív képet és ezzel együtt az esetleges drogfogyasztásra való biztatást.

Lukas Moodysson: Lilya 4-ever (2002): hozzászólás (Pádár Csaba)

Pádár Csaba — Wed, 16 May 2012 12:47:58 +0000

“Moodysson filmje mozgalmi film a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem ellen.” A film valóban érzékletesen és megrázóan mutatja be a prostitúciót és nőkereskedelmet, de számomra nem csak ez uralta a filmet. Sokkal inkább egy lány küzdelme a mélyszegénység ellen. A poszt-szovjet államban a prostitúció egyértelműen egy túlélési stratégia (az már más kérdés, hogy vajon Lilya számára adott volt-e más lehetőség?). A svédországi “kalandok” már a szervezett bűnözés mintapéldánya, de a főszereplő számára ez nem is tudatosul egy ideig. Mikor megérkezik az új lakásába még azon se elmélkedik sokat, hogy miért zárták be egy szó nélkül? Rendet rak az új lakásában, van villany és végre vehet egy normális fürdőt. Az alapvető szükségletei kielégülnek és a napról napra tengődésben ez számára a legfontosabb.
Az egy dolog, hogy az anyja lemondott a gyámságáról és otthagyta a nyomorban a lányát, de a kérdéses, hogy vajon az állam miért mondott le róla? (pedig még be is hívták elbeszélésre a szociális hivatalba vagy micsodába). Semmiféle támasz nélkül, nem sok választása maradt a lánynak a kitörésre a szegénységből (könnyen manipulálhatóvá vált) és így számomra, nem volt meglepő a végkifejlet.

Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (1994): hozzászólás (urkomanita)

urkomanita — Tue, 15 May 2012 06:14:31 +0000

Milyen társadalmi folyamatoknak köszönhető, hogy egy egész külvárosi nemzedék kikerül a társadalmi körforgásból? (A főszereplők nyilvánvalóan egész nap nem csinálnak semmit, s ez valószínűleg felnőttkorukra sem fog lényegesen megváltozni). Ezek a kapitalizmus termékei? (Láthatjuk, hogy a film mennyire aktuális maradt mind a mai napig.

A rendőri brutalitás a filmben túlmutat vajon a konkrét telepi lázadáson? Itt konkrétan arra gondolok, amikor a belvárosban elkapják Saidot és Hubert-t a rendőrök. Mivel a megaláztatás a belvárosban történik, tekinthető-e a hatalommal való visszaélés általános megnyilvánulásának, amely a társadalmat áthatja, és emiatt nem konkrét események váltják ki?

Lukas Moodysson: Lilya 4-ever (2002): hozzászólás (benemarton)

benemarton — Sun, 13 May 2012 07:33:19 +0000

Lilja halála előtti utolsó képkockákban mintha olyasféle tanulság körvonalazódna, hogy a körülmények elfogadása és azokhoz való alkalmazkodás lehet a boldogság kulcsa. Lilja teljesen kilátástalan helyzetében ez egyáltalán elvárható-e?

A bizalom kérdése fontos szerepet tölt be a filmben, gyakorlatilag Vologya az egyetlen, akiben nem kell csalódnia, akiben őszintén megbízhat. Ennyi emberben való csalódás után, hogy lehet még ennyire őszinte bizalma valaki iránt, akit nem is ismer?

Danny Boyle: Trainspotting (1996): hozzászólás (gargyaeniko)

gargyaeniko — Thu, 10 May 2012 11:18:48 +0000

Vajon Rentonnak mi kellett volna ahhoz, hogy abbahagyja a heroinozást magától és nem csak annak árán, hogy elkapják a rendőrök és a bíróság előírja neki a rehabot?Mindenképpen arra volt szüksége hogy kikerüljön abból a környezetből és távol azoktól, akikkel együtt mindig belőtte magát?

Az a kérdés bennem is felmerült, hogy a film Renton és a barátai mindennapjait úgy mutatja be hogy látszólag nincs semmi dolguk, kötelezettségük, csak a drog beszerzése és fogyasztása teszi ki az idejük nagy részét és ez így jó. Nem lehet, hogy a filmben sokall inkább a pozitív oldalát emelik ki a drog fogyasztásnak és menőnek állítja be, még a negatív esemény ellenére is az érződik a fimből hogy megéri ezt csinálni. Vajon ez nem mutat “rossz” példát a nézőnek és ösztönzi inkább a drog használatra, mint sem hogy egy reális képet mutatna, ami talán komolyan elgondolkodtatja a nézőt a függőség problémájáról?

Danny Boyle: Trainspotting (1996): hozzászólás (Pádár Csaba)

Pádár Csaba — Thu, 10 May 2012 08:32:30 +0000

Számomra a filmben megjelenő kép a társadalomról és magáról az országról vet fel kérdést. Gondolok itt a “világ legrosszabb WC-je” jelenetre; vagy a vonatmegálló a semmiben, ahonnan a hőseink elindulnak kirándulni a “semmibe”; vagy az elmaradhatatlan Edinburgh fesztivál (de van még ennél is több kép, amit most nem sorolok fel). Summázva, a rendező egy nyomasztó Skóciát tár a néző elé. Ezzel azt próbálja érzékeltetni, hogyan is látja a világot a heroinfüggő? Vagy esetleg, arra próbál célozni, hogy a kemény drogok használata és a hozzá kapcsolódó deviáns életmód, inkább a lecsúszott társadalmi rétegek, régiók sajátja?

Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (1994): hozzászólás (Nagy Orsolya)

Nagy Orsolya — Sat, 05 May 2012 13:56:57 +0000

Hogy lehet, hogy éppen akkor látja be Vinz a rendőrgyilkosság értelmetlenségét, amikor megtudják, hogy Abdel meghalt?

A párizsi jelenetben megmutatják, mekkora a kontraszt az ottani és a külvárosi rendőrség között. Előfordulhatna-e (hasonló előzményekkel) a zárójelenet, a pisztollyal való fenyegetés, majd a pisztoly véletlen eldördülése Párizsban is?

Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (1994): hozzászólás (melania e.-o.)

melania e.-o. — Thu, 03 May 2012 13:30:17 +0000

1. Az öreg bácsi szibériai lágertörténete rámutatott korábbi generációk által megélt tragédiákra. Mikortól is tart a “zuhanás”?

2. Csak dramaturgiai véletlen, hogy a főhős fiúk otthonában nem találkoztunk apákkal?

Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (1994): hozzászólás (Papp Julianna)

Papp Julianna — Thu, 03 May 2012 12:46:55 +0000

Vajon a kilátástalanságon és a kisebbségi léten kívül más is összetartja-e ezeket a fiúkat? Többször megnyilvánul, hogy mennyire eltérően gondolkodnak a dolgokról: : „Ha jártál volna iskolába tudnád, hogy a gyűlölet gyűlöletet szül!” A három főszereplő között talán nincs valódi szeretet, csupán a külső hatásokkal és elvárásokkal szemben alkotnak erős kohéziót. Ha jobb társadalmi helyzetben lennének, akkor is lenne közös témájuk?

Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (1994): hozzászólás (rosztov)

rosztov — Thu, 03 May 2012 11:25:55 +0000

Érdekes film volt, érezhetően akart valamit, sajnos azonban számomra nem jött át. Dramaturgiailag találtam benne kivetnivalót, de devianciák szempontjából érdekes felvetéseket is. Ilyen például a művészet megjelenése ebben a slumös-gettós környezetben (tánc, zene) vagy az a motívum, hogy bárhova is menjenek hőseink, mindenhol balhéba keverednek, ha akarnak, ha nem, mert olyan viselkedési mintákkal vannak ellátva, mely nem teszi lehetővé, hogy “viselkedni” tudjanak. Ebből a szempontból párhuzamot lehetne vonni a Trainspottinggal is.
Zentai A.
Ui.: Vincent Cassel egyébként remekül hozza figuráját, nagyszerű színész, ajánlom ebben is: http://www.port.hu/visszafordithatatlan_irreversible/pls/fi/films.film_page?i_film_id=53352